home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9502
/
OPEN.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-03-22
|
18KB
|
270 lines
@VOpenShow '94 ôsz@N
@VPillanatfelvétel@N
A nyílt rendszerek november végén megrendezett
seregszemléjén tucatnyi elôadás, két pódiumvita és nem
utolsó sorban a tucatnyi céget felvonultató kamarakiállítás
révén képet kaphattunk a nyílt rendszerekkel kapcsolatos
technológiai területek aktualitásairól. E cikkben nem
vállalkozhatunk arra, hogy teljes áttekintést adjunk a két
nap zsúfolt szakmai programjáról, csupán egy
pillanatfelvétel készítését tûzhetjük ki célul, bemutatva,
hol tart ma a Unix-világ egységesedése, és mennyit faragott
már le a Unix a gyártóspecifikus nagygépekkel szemben
meglévô klasszikus hátrányaiból a megbízhatóság és a
rendszermenedzsment területén. A rendezvénnyel kapcsolatban
mindenekelôtt azt érdemes kiemelni, hogy egyben a
legfiatalabb nyílt rendszeres szervezetnek, a UniForum
Hungarynek a bemutatkozása is volt. A Neumann Társaságon
belül mûködô UniForum Hungary az amerikai székhelyû, de
nemzetközi UniForum Association magyar tagszervezete, amely
a nyílt rendszerekkel hivatásszerûen foglalkozó
szakembereket tömöríti, és folyóiratok, termékkatalógusok,
alkalmi kiadványok révén értékes információkkal látja el
ôket. Az elsô kelet-európai tagszervezet üdvözlésére Corinne
Moore, a szervezet marketing igazgatója is átrepült
Kaliforniából. Azzal, hogy a SZTAKI nyílt szakmai
szemináriumaként ismertté vált OpenShow gazdája mostantól az
egyik legtekintélyesebb nemzetközi szervezet lett, minden
remény megvan rá, hogy a legközelebb 1995. április 5-6-án
megrendezésre kerülô OpenShow népszerûsége tovább nôjön, és
egyre rangosabb rendezvénnyé váljon a régióban. Az
OpenShow-nak még nem a résztvevôk, hanem az elôadók
kölcsönözték a nemzetközi jelleget. A két nap húsznál is
több elôadójának mintegy fele külföldrôl érkezett, a
Hewlett-Packard, Novell, Bull és más világcégek európai
központjaiból. Mielôtt idéznénk néhány gondolatot a Unix
technológia legfrissebb fejlesztési eredményeit bemutató
elôadásokból, magáról a Unix világról, pontosabban annak
egységesedési folyamatairól is kell beszélni. Corinne Moore
második napi nyitó elôadásában áttekintette a COSE
kezdeményezés néven ismertté vált folyamat elmúlt két évének
mérföldköveit és a két konkrét eredményt: a Spec 1170 nevû
Unix operációs rendszer programozási interface-t és a CDE
(Common Desktop Environment) grafikus operációs rendszer
felületet. Érdekes módon -- bár a CDE fejlesztése kezdôdött
korábban -- a Spec 1170 elfogadása tûnik gyorsabbnak:
olyannyira, hogy idôközben az X/Open szervezet már
véglegesítette a szabványt, és hamarosan megkezdôdik az
egyes Unix verziók hitelesítése is. A szabvány nevét a
specifikáció komponenseinek darabszámára utaló Spec 1170-rôl
a jobban hangzó (és leplezetlenül a Microsoft-féle Windows
95 kihívására utaló) Unix 95-re változtatták. Pontosabban
két védjegyet is bevezetnek: az úgynevezett ""puha"
védjegyet, a Unix 93-at azok a Unix implementációk kaphatják
meg, amelyek rendelkeznek az X/Opennek a nyílt rendszerek
általános mércéjéül szolgáló XPG3 vagy XPG4 védjegyével, és
eleget tesznek a Unix alapváltozatának számító System V
specifikációinak is. A technikai követelmények mellett jogi
kötelezettségei is vannak a Unix 93 név használatának: a
gyártónak rendelkeznie kell forráskódú Unix licenccel (ezt
immáron a Novell adja, a Unix System Laboratories
megvásárlása óta), és a gyártónak ki kell jelentenie, hogy
egy éven belül megszerzi a Unix 95 védjegyet is. Ez
utóbbinak egyébként már egyszerûbbek a feltételei: ""csak" a
mintegy 1170 rendszerhívásnak és parancsnak a szabványos
implementációját kell igazolni a jövô év elejére elkészülô
speciális teszteljárások sikeres teljesítésével.
@VA nyíltság technikai és politikai vetületei@N
Az OpenShow témája tulajdonképpen nem a Unix, hanem a
nyílt rendszerek voltak, de legtöbb szó mégis a Unixról
esett. Ennek részben technikai, részben politikai okai
vannak. A nyíltság laza értelmezése annyit jelent, hogy a
rendszerkomponensek publikus és széles körben elterjedt
interface-ekkel rendelkeznek. Ez biztosítja a különbözô
gyártóktól származó komponensek felcserélhetôségét és
összekapcsolhatóságát, megteremtve ezzel a gyártók
versenyeztethetôségének technikai alapjait. Szigorúbb
értelmezés szerint a nyílt rendszerekben hivatalos vagy nem
hivatalos szabványokban rögzített specifikációkat kell
használni. Ezek a gyakorlatban általában az X/Open
ajánlásait jelentik, mivel ez az a szervezet, amelyben mind
a nagy gyártók, mind a nagy felhasználók (kormányszervek,
multinacionális vállalatok stb.) képviseltetik magukat, és a
konszenzussal megalkotott specifikációkat a gyakorlatban is
elfogadják. Az, hogy a nyílt rendszereket legtöbben a
Unixszal azonosítják, nem meglepô. Az X/Open-specifikációk
nagy része ugyanis a Unix-világból származik, ezért -- bár
igen sok Unix implementáció létezik -- gyakorlatilag minden
Unix rendszer nyílt rendszernek tekinthetô. A fordított
kijelentés viszont nem igaz, hiszen egyre több egyedi
operációs rendszer (például a VMS, a VME, sôt lassan az
OS/400 is) tesz eleget az X/Open specifikációknak, és válik
nyílt rendszerré. Elindult ezen az úton a Microsoft is, amit
többek között az is jelzett, hogy immáron az OpenShow-nak is
aktív résztvevôje volt. Kônig Tibor, a Microsoft
Magyarország technikai vezetôje elôadásában részletesen
elemezte, melyek azok a nyílt szabványok, amelyek
fokozatosan beépülnek a Microsoft új operációs rendszereibe.
Ilyen például a szabványos hálózati protokollok többsége,
sôt az NT rendelkezik egy olyan elôtét modullal, ami kifelé
szabványos (Posix-kompatibilis) operációs rendszer
interface-t biztosít. A Microsoft nemcsak a nyílt szabványok
beépítésében, hanem azok kidolgozásában is megpróbál egyre
aktívabb lenni. Fontos hangsúlyozni: a nyitottság nemcsak
technikai, hanem politikai kérdés is! Ez azt jelenti, hogy
például az egységes Unix specifikáció, a Unix 95 nemcsak
azért ígérkezik sikeresnek, mert ügyesen válogatták össze a
benne szereplô 1170 rendszerhívást és interface definíciót,
hanem azért is, mert nem egyetlen gyártó, hanem egy
független konzorcium kezében van a specifikáció fejlesztése
és hitelesítése. Ez az a lépés, amitôl a Microsoft ma még
mereven elzárkózik: bár készséggel nyilvánosságra hozza az
általa kifejlesztett technológiák külsô specifikációját, nem
enged beleszólást azok továbbfejlesztésébe, esetleges
megváltoztatásába. Márpedig pont ez a kiszolgáltatottság
késztette annak idején a Unix-gyártók egy részét az OSF
létrehozására, ugyanis az AT&T és a Sun hegemóniájától
tartottak a System V specifikációk birtoklása miatt. Persze
a Unix-gyártókat is csak a piac farkastörvényei (a
megosztottságból adódó piacvesztés veszélye) tudták rábírni
arra, hogy a saját technológiáik feletti kontrollt semleges
kezekbe adják -- a Microsoft is nyilván csak akkor fogja ezt
megtenni, amikor puszta kereskedelmi erôfölénye már nem lesz
elég ahhoz, hogy az általa diktált szabványokat
rákényszerítse a piac többi szereplôjére.
@VA Unix harca a mainframe rendszerekkel@N
Az OpenShow egyik legizgalmasabb elôadásblokkja a
Unixszal mint intézményi szerverrel foglalkozott. Bár
Magyarországon nincs akkora kultúrája a nagygépes
rendszereknek, mint az USA-ban, azért a tendencia nálunk is
megfigyelhetô: a nagy államigazgatási beruházások során az
elavult nagygépeket egyre gyakrabban egy mainframe
kategóriájú Unix szerverrel váltják ki. Hogy csak néhány
példát említsünk: HP 9000-es nagygépet használ HP-UX-szal a
Központi Statisztikai Hivatal, Digital Alpha 10000-est DEC
OSF/1-gyel a Társadalombiztosítási Fôigazgatóság, és néhány
hónapja állítottak üzembe az IIF Program új központi
szolgáltatógépeként egy tízprocesszoros Sun SPARCcenter
2000-t Solaris operációs rendszerrel. Ez utóbbi konfiguráció
a magyar kutatói, oktatói és közgyûjteményi közösség
4000-7000 felhasználóját fogja kiszolgálni, és ha impozáns
mûszaki paramétereire gondolunk (másfél Gbyte memória és
százötven Gbyte háttértár), nem lehet vitás, hogy a RISC
alapú Unix rendszerek mára minden tekintetben elérték a
klasszikus nagygépek teljesítôképességét, ráadásul
lényegesen alacsonyabb üzemeltetési költségek mellett. Amik
miatt mégis korai volna még temetni a nagygépeket: a
rendszermenedzsment és a különösen nagy rendelkezésre állást
igénylô alkalmazások terén meglévô mûszaki elônyök. Nem
véletlen, hogy éppen ezek a legforróbb területei a Unix
szerverek fejlesztésének. Ami a megbízhatóságot illeti, az
ezirányú elvárások szerencsésen egybeesnek a rugalmas
teljesítménynövelés (skálázhatóság) iránti igényekkel. Az
elsô lépésen már szinte minden nagy rendszergyártó
túljutott: az egyprocesszoros alapmodellek után megjelentek
a többprocesszoros hardverarchitektúrák, a Unix operációs
rendszerbe pedig beépült a szimmetrikus multiprocesszoros
(SMP) támogatás. Az SMP architektúrákban az operációs
rendszer automatikusan osztja szét a folyamatokat az éppen
szabad processzorok között, amelyek a gyors rendszerbuszon
keresztül egy közös memóriát használhatnak. Ez nemcsak a
számítási kapacitás olcsó és rugalmas növelhetôségét
biztosítja, egyben redundanciát is kínálhat. A legújabb
modellek pedig olyan célhardverekkel rendelkeznek, amelyek a
esetleg meghibásodott processzormodulokat az alkalmazás
számára transzparens módon tudják kiiktatni, és másik
modullal helyettesíteni. Az igazi újdonságot azonban a
következô lépcsô, a cluster és a többprocesszoros
technológia kombinálása jelenti: ilyenkor az egyenként több
processzoros konfigurációkból gépfürtöket állítanak össze,
és az operációs rendszer a folyamatokat nemcsak a
processzorok között, hanem a gépek között is át tudja
csoportosítani. Ilyenkor persze nem a rendszerbuszon, hanem
valamilyen nagysebességû hálózaton (például üvegszálon)
keresztül folyik a kommunikáció, ami némileg kisebb
hatékonyságú, viszont ezekkel az architektúrákkal már az
egészen különleges megbízhatósági követelmények is
kielégíthetôk. Nacsa Sándor (Digital Magyarország)
elôadásában az elérendô célként az OpenVMS clusterek
hibatûrô képességeinek megközelítését tûzte célul a Unix
rendszerek elé. Példaként az Egyesült Királyság
lottójátékának számítástechnikai hátterét hozta fel. A két
független adatközpont Vax gépei -- egymástól földrajzilag is
elszigetelve -- akár egy ír terrortámadás esetén is
fennakadás nélkül vehetik át egymás feladatait. A Unixnak a
rendszer- és hálózatmenedzsment területén mutatkozó
hiányosságai részben abból adódnak, hogy míg a klasszikus
nagygépes rendszerek általában centralizáltak
(nagyteljesítményû központi gép buta terminálokkal), addig a
Unix alapú rendszerek általában elosztott, hálózaton
keresztül együttmûködô kliens-szerver architektúrájúak.
Márpedig azt nem nehéz belátni, hogy egy elosztott rendszert
sokkal nehezebb karbantartani. Persze azért ne szépítsük:
magának az alaprendszernek a kezelésére is csak manapság
kezdenek megjelenni a nagygépeknél megszokott komplex
rendszeradminisztrációs segédeszközök. Nagygépes múltja
révén talán nem meglepô, hogy e területen az egyik éllovas
az IBM. Mint Szabó Balázs (IBM Hungary) elôadásából
megtudhattuk, az IBM Unix-verziója -- az Aix -- lassan
mindenben utoléri nagygépes testvéreit.
@KHutter Ottó@N
@VA Unix mérföldkövei@N
@K(Corinne Moore elôadása alapján)@N
@K1992. december:@N hat Unix-gyártó tárgyalásokat kezd a
Unix verziók egységesítésérôl.
@K1993. március:@N San Franciscóban, a UniForum `93
konferencián az IBM, a Hewlett-Packard, a Sun Microsystems,
a Unix System Laboratories, a Univel és a Santa Cruz
Operation bejelentette, hogy bár továbbra is versenytársnak
tekintik egymást, a jövôben együtt fognak mûködni egy Common
Open Software Environment (COSE) nevû szabványrendszer
megteremtésében. Elsôként a következô konkrét technológiai
területeken állítottak fel közös munkacsoportokat: a Common
Desktop Environment elnevezésû grafikus kezelôfelület,
objektumorientált technológiák, multimédia, grafika,
rendszermenedzsment, elosztott szolgáltatások. A közösen
kidolgozott specifikációk végsô hitelesítésével az X/Open
szervezetet bízták meg.
@K1993. június:@N a Novell befejezte a Unix System
Laboratories felvásárlását az AT&T-tôl. A lépést a Unix-ipar
általában üdvözölte, mivel a Novell marketing- és
kereskedelmi kapacitása, valamint a PC-s hálózatok piacán
meglévô dominanciája nagy lehetôséget jelent a Unixnak
ahhoz, hogy igazi tömegcikké váljon.
@K1993. július:@N az eredeti ütemtervnek megfelelôen a COSE
partnerek átadták a CDE specifikációt az X/Opennek
tanulmányozásra. A UniForum által rendezett konferencián
bemutatták a CDE kísérleti változatát is, amely azonos
grafikus felületet mutat az IBM, HP, Sun, UnixWare és SCO
munkaállomások felhasználói számára.
@K1993. szeptember:@N 75 vezetô Unix-rendszergyártó és
szoftverfejlesztô cég megegyezett a Unix operációs
rendszerek közös programozási interface-ében. A közös
interface egyesítette a legelterjedtebb Unix verziókban és
az 50 legnépszerûbb Unix alkalmazói szoftverben lévô
rendszerhívások nagy részét, és ha a gyártók valóban
implementálják ezeket a hívásokat Unix verzióikban, akkor az
alkalmazások egyetlen újrafordítással átvihetôk lesznek az
egyes Unix platformok között.
@K1993. október:@N a Novell -- a Unix alaptechnológia új
tulajdonosa -- átadta a Unix védjegy és a Unix specifikációk
gondozását a gyártósemleges X/Open szervezetnek. Ettôl
kezdve a Unix nem egy technológiát, vagy arra épülô terméket
jelöl, hanem egy specifikációt. E specifikáció fejlesztése
és a hitelesítési eljárások kidolgozása minden szempontból
nyílt folyamat lett azáltal, hogy ezt az X/Open vette át.
@K1994. március:@N 16 vezetô Unix-rendszergyártó
bejelentette, hogy a Unix-tábort megosztó két szervezet
szembenállása megszûnt. A Unix Internationalt feloszlatták,
annak fô támogatói csatlakoztak az alapvetôen átszervezett
Open Software Foundationhöz (OSF). A jövôben az OSF lesz a
COSE folyamat során megkezdett technológiai fejlesztések
gazdája. A fejlesztések során lehetôleg a tagok kész
technológiáira támaszkodnak. Ezzel kialakult a két fô Unix
szervezet közötti munkamegosztás: az X/Open felelôs a
specifikációk, az OSF pedig az azokat implementáló
technológiák fejlesztéséért. A UniForum rendezvényeivel,
információk terjesztésével fontos támogatója ennek az
egységesítési folyamatnak.