Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9502/OPEN.CD

Text File | 1996-03-22 | 18KB | 270 lines

          @VOpenShow '94 ôsz@N

          @VPillanatfelvétel@N

              A   nyílt   rendszerek   november   végén   megrendezett
          seregszemléjén  tucatnyi  elôadás,  két  pódiumvita  és  nem
          utolsó sorban a tucatnyi céget felvonultató  kamarakiállítás
          révén  képet  kaphattunk a  nyílt  rendszerekkel kapcsolatos
          technológiai  területek   aktualitásairól.  E   cikkben  nem
          vállalkozhatunk arra, hogy  teljes áttekintést adjunk  a két
          nap    zsúfolt    szakmai    programjáról,    csupán     egy
          pillanatfelvétel készítését  tûzhetjük ki  célul, bemutatva,
          hol tart ma a Unix-világ egységesedése, és mennyit  faragott
          már  le  a  Unix  a  gyártóspecifikus  nagygépekkel  szemben
          meglévô  klasszikus  hátrányaiból   a  megbízhatóság  és   a
          rendszermenedzsment területén. A rendezvénnyel  kapcsolatban
          mindenekelôtt   azt   érdemes   kiemelni,   hogy   egyben  a
          legfiatalabb  nyílt  rendszeres  szervezetnek,  a   UniForum
          Hungarynek  a bemutatkozása  is volt.  A Neumann  Társaságon
          belül  mûködô  UniForum Hungary  az  amerikai székhelyû,  de
          nemzetközi UniForum Association magyar tagszervezete,  amely
          a    nyílt    rendszerekkel    hivatásszerûen     foglalkozó
          szakembereket tömöríti,  és folyóiratok,  termékkatalógusok,
          alkalmi  kiadványok  révén értékes  információkkal  látja el
          ôket. Az elsô kelet-európai tagszervezet üdvözlésére Corinne
          Moore,  a   szervezet  marketing   igazgatója  is   átrepült
          Kaliforniából.   Azzal,   hogy   a   SZTAKI   nyílt  szakmai
          szemináriumaként ismertté vált OpenShow gazdája mostantól az
          egyik  legtekintélyesebb nemzetközi  szervezet lett,  minden
          remény megvan  rá, hogy  a legközelebb  1995. április 5-6-án
          megrendezésre kerülô OpenShow népszerûsége tovább nôjön,  és
          egyre   rangosabb   rendezvénnyé  váljon   a   régióban.  Az
          OpenShow-nak  még  nem   a  résztvevôk,  hanem   az  elôadók
          kölcsönözték a  nemzetközi jelleget.  A két  nap húsznál  is
          több  elôadójának  mintegy   fele  külföldrôl  érkezett,   a
          Hewlett-Packard,  Novell,  Bull  és  más  világcégek európai
          központjaiból.  Mielôtt  idéznénk néhány  gondolatot  a Unix
          technológia  legfrissebb  fejlesztési  eredményeit  bemutató
          elôadásokból,  magáról  a Unix  világról,  pontosabban annak
          egységesedési folyamatairól is kell beszélni. Corinne  Moore
          második   napi   nyitó  elôadásában   áttekintette   a  COSE
          kezdeményezés néven ismertté vált folyamat elmúlt két évének
          mérföldköveit és a két  konkrét eredményt: a Spec  1170 nevû
          Unix operációs  rendszer programozási  interface-t és  a CDE
          (Common  Desktop  Environment)  grafikus  operációs rendszer
          felületet. Érdekes módon -- bár a CDE fejlesztése  kezdôdött
          korábban  --  a  Spec  1170  elfogadása  tûnik  gyorsabbnak:
          olyannyira,   hogy   idôközben  az   X/Open   szervezet  már
          véglegesítette  a  szabványt,  és  hamarosan  megkezdôdik az
          egyes  Unix  verziók  hitelesítése is.  A  szabvány  nevét a
          specifikáció komponenseinek darabszámára utaló Spec 1170-rôl
          a jobban hangzó  (és leplezetlenül a  Microsoft-féle Windows
          95 kihívására  utaló) Unix  95-re változtatták.  Pontosabban
          két  védjegyet   is  bevezetnek:   az  úgynevezett   ""puha"
          védjegyet, a Unix 93-at azok a Unix implementációk kaphatják
          meg, amelyek  rendelkeznek az  X/Opennek a  nyílt rendszerek
          általános mércéjéül szolgáló XPG3 vagy XPG4 védjegyével,  és
          eleget  tesznek  a Unix  alapváltozatának  számító System  V
          specifikációinak is. A technikai követelmények mellett  jogi
          kötelezettségei is  vannak a  Unix 93  név használatának:  a
          gyártónak rendelkeznie kell  forráskódú Unix licenccel  (ezt
          immáron   a  Novell   adja,  a   Unix  System   Laboratories
          megvásárlása óta), és a  gyártónak ki kell jelentenie,  hogy
          egy  éven  belül  megszerzi  a  Unix  95  védjegyet  is.  Ez
          utóbbinak egyébként már egyszerûbbek a feltételei: ""csak" a
          mintegy  1170  rendszerhívásnak és  parancsnak  a szabványos
          implementációját kell igazolni  a jövô év  elejére elkészülô
          speciális teszteljárások sikeres teljesítésével.


          @VA nyíltság technikai és politikai vetületei@N

              Az OpenShow  témája tulajdonképpen  nem a  Unix, hanem a
          nyílt  rendszerek voltak,  de legtöbb  szó mégis  a  Unixról
          esett.  Ennek  részben  technikai,  részben  politikai  okai
          vannak. A  nyíltság laza  értelmezése annyit  jelent, hogy a
          rendszerkomponensek  publikus  és  széles  körben  elterjedt
          interface-ekkel  rendelkeznek.  Ez  biztosítja  a  különbözô
          gyártóktól   származó   komponensek   felcserélhetôségét  és
          összekapcsolhatóságát,   megteremtve    ezzel   a    gyártók
          versenyeztethetôségének   technikai   alapjait.    Szigorúbb
          értelmezés szerint a nyílt rendszerekben hivatalos vagy  nem
          hivatalos  szabványokban   rögzített  specifikációkat   kell
          használni.   Ezek   a  gyakorlatban   általában   az  X/Open
          ajánlásait jelentik, mivel ez az a szervezet, amelyben  mind
          a nagy  gyártók, mind  a nagy  felhasználók (kormányszervek,
          multinacionális vállalatok stb.) képviseltetik magukat, és a
          konszenzussal megalkotott specifikációkat a gyakorlatban  is
          elfogadják.  Az,  hogy  a  nyílt  rendszereket  legtöbben  a
          Unixszal azonosítják,  nem meglepô.  Az X/Open-specifikációk
          nagy része ugyanis a  Unix-világból származik, ezért --  bár
          igen sok Unix implementáció létezik -- gyakorlatilag  minden
          Unix  rendszer  nyílt  rendszernek  tekinthetô.  A fordított
          kijelentés  viszont  nem  igaz,  hiszen  egyre  több  egyedi
          operációs  rendszer (például  a VMS,  a VME,  sôt lassan  az
          OS/400 is) tesz eleget az X/Open specifikációknak, és  válik
          nyílt rendszerré. Elindult ezen az úton a Microsoft is, amit
          többek között az is jelzett, hogy immáron az OpenShow-nak is
          aktív   résztvevôje   volt.   Kônig   Tibor,   a   Microsoft
          Magyarország  technikai  vezetôje  elôadásában   részletesen
          elemezte,   melyek   azok   a   nyílt   szabványok,  amelyek
          fokozatosan beépülnek a Microsoft új operációs rendszereibe.
          Ilyen például  a szabványos  hálózati protokollok  többsége,
          sôt az NT rendelkezik egy olyan elôtét modullal, ami  kifelé
          szabványos    (Posix-kompatibilis)    operációs     rendszer
          interface-t biztosít. A Microsoft nemcsak a nyílt szabványok
          beépítésében, hanem azok  kidolgozásában is megpróbál  egyre
          aktívabb lenni.  Fontos hangsúlyozni:  a nyitottság  nemcsak
          technikai, hanem politikai kérdés  is! Ez azt jelenti,  hogy
          például az  egységes Unix  specifikáció, a  Unix 95  nemcsak
          azért ígérkezik sikeresnek, mert ügyesen válogatták össze  a
          benne szereplô 1170 rendszerhívást és interface  definíciót,
          hanem  azért  is,  mert  nem  egyetlen  gyártó,  hanem   egy
          független konzorcium kezében van a specifikáció  fejlesztése
          és hitelesítése. Ez  az a lépés,  amitôl a Microsoft  ma még
          mereven elzárkózik: bár  készséggel nyilvánosságra hozza  az
          általa kifejlesztett technológiák külsô specifikációját, nem
          enged   beleszólást   azok   továbbfejlesztésébe,  esetleges
          megváltoztatásába.  Márpedig  pont  ez  a kiszolgáltatottság
          késztette  annak idején  a Unix-gyártók  egy részét  az  OSF
          létrehozására,  ugyanis  az  AT&T  és  a  Sun hegemóniájától
          tartottak a System V specifikációk birtoklása miatt.  Persze
          a  Unix-gyártókat   is  csak   a  piac   farkastörvényei  (a
          megosztottságból adódó piacvesztés veszélye) tudták  rábírni
          arra, hogy a saját technológiáik feletti kontrollt  semleges
          kezekbe adják -- a Microsoft is nyilván csak akkor fogja ezt
          megtenni, amikor puszta kereskedelmi erôfölénye már nem lesz
          elég   ahhoz,   hogy   az   általa   diktált    szabványokat
          rákényszerítse a piac többi szereplôjére.


          @VA Unix harca a mainframe rendszerekkel@N

              Az  OpenShow   egyik  legizgalmasabb   elôadásblokkja  a
          Unixszal  mint   intézményi  szerverrel   foglalkozott.  Bár
          Magyarországon   nincs   akkora   kultúrája   a    nagygépes
          rendszereknek, mint az USA-ban, azért a tendencia nálunk  is
          megfigyelhetô: a nagy  államigazgatási beruházások során  az
          elavult   nagygépeket   egyre   gyakrabban   egy   mainframe
          kategóriájú  Unix szerverrel  váltják ki.  Hogy csak  néhány
          példát említsünk: HP 9000-es nagygépet használ HP-UX-szal  a
          Központi Statisztikai Hivatal,  Digital Alpha 10000-est  DEC
          OSF/1-gyel a Társadalombiztosítási Fôigazgatóság, és  néhány
          hónapja  állítottak  üzembe  az  IIF  Program  új   központi
          szolgáltatógépeként  egy  tízprocesszoros  Sun   SPARCcenter
          2000-t Solaris operációs rendszerrel. Ez utóbbi konfiguráció
          a  magyar  kutatói,   oktatói  és  közgyûjteményi   közösség
          4000-7000 felhasználóját fogja  kiszolgálni, és ha  impozáns
          mûszaki  paramétereire  gondolunk (másfél  Gbyte  memória és
          százötven Gbyte  háttértár), nem  lehet vitás,  hogy a  RISC
          alapú  Unix  rendszerek mára  minden  tekintetben elérték  a
          klasszikus    nagygépek    teljesítôképességét,     ráadásul
          lényegesen alacsonyabb üzemeltetési költségek mellett.  Amik
          miatt  mégis  korai  volna  még  temetni  a  nagygépeket:  a
          rendszermenedzsment és a különösen nagy rendelkezésre állást
          igénylô  alkalmazások  terén  meglévô  mûszaki  elônyök. Nem
          véletlen,  hogy éppen  ezek a  legforróbb területei  a  Unix
          szerverek fejlesztésének. Ami  a megbízhatóságot illeti,  az
          ezirányú  elvárások   szerencsésen  egybeesnek   a  rugalmas
          teljesítménynövelés  (skálázhatóság)  iránti  igényekkel. Az
          elsô   lépésen   már  szinte   minden   nagy  rendszergyártó
          túljutott: az egyprocesszoros alapmodellek után  megjelentek
          a  többprocesszoros hardverarchitektúrák,  a Unix  operációs
          rendszerbe  pedig beépült  a szimmetrikus  multiprocesszoros
          (SMP)  támogatás.  Az  SMP  architektúrákban  az   operációs
          rendszer automatikusan osztja  szét a folyamatokat  az éppen
          szabad processzorok között,  amelyek a gyors  rendszerbuszon
          keresztül  egy közös  memóriát használhatnak.  Ez nemcsak  a
          számítási   kapacitás  olcsó   és  rugalmas   növelhetôségét
          biztosítja,  egyben  redundanciát  is  kínálhat.  A legújabb
          modellek pedig olyan célhardverekkel rendelkeznek, amelyek a
          esetleg  meghibásodott  processzormodulokat  az   alkalmazás
          számára  transzparens  módon  tudják  kiiktatni,  és   másik
          modullal  helyettesíteni.  Az  igazi  újdonságot  azonban  a
          következô   lépcsô,   a   cluster   és   a  többprocesszoros
          technológia kombinálása jelenti: ilyenkor az egyenként  több
          processzoros konfigurációkból  gépfürtöket állítanak  össze,
          és   az  operációs   rendszer  a   folyamatokat  nemcsak   a
          processzorok  között,  hanem  a  gépek  között  is  át tudja
          csoportosítani. Ilyenkor persze nem a rendszerbuszon,  hanem
          valamilyen  nagysebességû  hálózaton  (például   üvegszálon)
          keresztül  folyik   a  kommunikáció,   ami  némileg   kisebb
          hatékonyságú,  viszont  ezekkel az  architektúrákkal  már az
          egészen   különleges    megbízhatósági   követelmények    is
          kielégíthetôk.   Nacsa    Sándor   (Digital    Magyarország)
          elôadásában  az  elérendô   célként  az  OpenVMS   clusterek
          hibatûrô  képességeinek  megközelítését tûzte  célul  a Unix
          rendszerek    elé.   Példaként    az   Egyesült    Királyság
          lottójátékának számítástechnikai hátterét  hozta fel. A  két
          független adatközpont Vax gépei -- egymástól földrajzilag is
          elszigetelve  --  akár   egy  ír  terrortámadás   esetén  is
          fennakadás nélkül vehetik át egymás feladatait. A Unixnak  a
          rendszer-   és   hálózatmenedzsment   területén    mutatkozó
          hiányosságai részben  abból adódnak,  hogy míg  a klasszikus
          nagygépes      rendszerek      általában      centralizáltak
          (nagyteljesítményû központi gép buta terminálokkal), addig a
          Unix   alapú  rendszerek   általában  elosztott,   hálózaton
          keresztül   együttmûködô   kliens-szerver  architektúrájúak.
          Márpedig azt nem nehéz belátni, hogy egy elosztott rendszert
          sokkal nehezebb  karbantartani. Persze  azért ne  szépítsük:
          magának  az alaprendszernek  a kezelésére  is csak  manapság
          kezdenek  megjelenni   a  nagygépeknél   megszokott  komplex
          rendszeradminisztrációs   segédeszközök.   Nagygépes  múltja
          révén talán nem meglepô,  hogy e területen az  egyik éllovas
          az  IBM.  Mint   Szabó  Balázs  (IBM   Hungary)  elôadásából
          megtudhattuk,  az  IBM  Unix-verziója --  az  Aix  -- lassan
          mindenben utoléri nagygépes testvéreit.

          @KHutter Ottó@N


          @VA Unix mérföldkövei@N
          @K(Corinne Moore elôadása alapján)@N

              @K1992.  december:@N  hat Unix-gyártó  tárgyalásokat  kezd a
          Unix verziók egységesítésérôl.
              @K1993.  március:@N   San  Franciscóban,   a  UniForum   `93
          konferencián az IBM, a Hewlett-Packard, a Sun  Microsystems,
          a  Unix  System  Laboratories,  a  Univel  és  a  Santa Cruz
          Operation bejelentette, hogy bár továbbra is  versenytársnak
          tekintik egymást, a jövôben együtt fognak mûködni egy Common
          Open  Software  Environment  (COSE)  nevû   szabványrendszer
          megteremtésében. Elsôként  a következô  konkrét technológiai
          területeken állítottak fel közös munkacsoportokat: a  Common
          Desktop  Environment   elnevezésû  grafikus   kezelôfelület,
          objektumorientált    technológiák,    multimédia,   grafika,
          rendszermenedzsment,  elosztott  szolgáltatások.  A  közösen
          kidolgozott  specifikációk végsô  hitelesítésével az  X/Open
          szervezetet bízták meg.
              @K1993.  június:@N   a  Novell   befejezte  a   Unix  System
          Laboratories felvásárlását az AT&T-tôl. A lépést a Unix-ipar
          általában   üdvözölte,   mivel   a   Novell   marketing-  és
          kereskedelmi kapacitása,  valamint a  PC-s hálózatok  piacán
          meglévô  dominanciája  nagy  lehetôséget  jelent  a  Unixnak
          ahhoz, hogy igazi tömegcikké váljon.
              @K1993. július:@N az eredeti ütemtervnek megfelelôen a  COSE
          partnerek   átadták   a  CDE   specifikációt   az  X/Opennek
          tanulmányozásra.  A  UniForum  által  rendezett konferencián
          bemutatták  a  CDE  kísérleti  változatát  is,  amely azonos
          grafikus felületet mutat  az IBM, HP,  Sun, UnixWare és  SCO
          munkaállomások felhasználói számára.
              @K1993.  szeptember:@N  75  vezetô  Unix-rendszergyártó   és
          szoftverfejlesztô   cég   megegyezett   a   Unix   operációs
          rendszerek  közös   programozási  interface-ében.   A  közös
          interface egyesítette a  legelterjedtebb Unix verziókban  és
          az  50  legnépszerûbb   Unix  alkalmazói  szoftverben   lévô
          rendszerhívások  nagy  részét,  és  ha  a  gyártók   valóban
          implementálják ezeket a hívásokat Unix verzióikban, akkor az
          alkalmazások egyetlen  újrafordítással átvihetôk  lesznek az
          egyes Unix platformok között.
              @K1993. október:@N  a Novell  -- a  Unix alaptechnológia  új
          tulajdonosa -- átadta a Unix védjegy és a Unix specifikációk
          gondozását  a  gyártósemleges  X/Open  szervezetnek.   Ettôl
          kezdve a Unix nem egy technológiát, vagy arra épülô terméket
          jelöl, hanem egy  specifikációt. E specifikáció  fejlesztése
          és a hitelesítési  eljárások kidolgozása minden  szempontból
          nyílt folyamat lett azáltal, hogy ezt az X/Open vette át.
              @K1994.    március:@N    16    vezetô    Unix-rendszergyártó
          bejelentette,  hogy  a  Unix-tábort  megosztó  két szervezet
          szembenállása megszûnt. A Unix Internationalt  feloszlatták,
          annak fô támogatói  csatlakoztak az alapvetôen  átszervezett
          Open Software Foundationhöz (OSF).  A jövôben az OSF  lesz a
          COSE  folyamat  során  megkezdett  technológiai fejlesztések
          gazdája.  A  fejlesztések  során  lehetôleg  a  tagok   kész
          technológiáira támaszkodnak. Ezzel  kialakult a két  fô Unix
          szervezet  közötti  munkamegosztás:  az  X/Open  felelôs   a
          specifikációk,   az   OSF  pedig   az   azokat  implementáló
          technológiák  fejlesztéséért.  A  UniForum  rendezvényeivel,
          információk  terjesztésével   fontos  támogatója   ennek  az
          egységesítési folyamatnak.